Mozgással a tanulási zavarok ellen
Tanácsadónkban Alapozó Mozgásterápiával 4 éve foglalkozunk. Korábban – a megfelelő hely hiánya miatt – nem volt lehetőségünk semmilyen mozgásterápia megkezdésére. Az új helyszínen kialakított szoba lehetőséget biztosít a gyerekek számára intenzív mozgásterápiára. Jelenleg már jól felszerelt termünk van, ahol az eszközállományt évről-évre bővítjük. Ennek anyagi hátterét rendszeres pályázatokkal is igyekszünk megteremteni. Ma már két fejlesztőpedagógus is elvégezte, és alkalmazza az Alapozó Terápiát munkája során. Ez a módszer a fejlődésben elmaradt, készséghiányos gyerekek idegrendszerének fejlesztésére szolgál. Egyre több olyan gyerek van, akiknél a beszéd- és/vagy mozgásfejlődés nem indult meg időben, illetve nem megy végbe hibátlanul, és később olvasási/írási zavarral (diszlexia, diszgráfia) küzdenek az iskolában. Egy részüknél figyelemzavar és túlmozgásosság okozza a tanulási nehézséget. Sokszor a tanulási zavar mozgásügyetlenséggel párosul a nagymozgások, egyensúly-érzék, rugalmasság, és a finommozgások területén. Gyakran az idegrendszer alulszervezettsége áll a probléma hátterében, mely mozgásbeli elmaradásban manifesztálódik. Ilyenkor a „klasszikus” fejlesztő pedagógia önmagában nem mindig bizonyul elég hatékonynak. Ha ezeknél a gyerekeknél – az ember fejlődésében alapvető mozgásokkal – még egyszer beindítjuk az idegrendszer érési folyamatát, akkor a mozgás–, beszéd–, olvasás-, írásbeli hiányosságaik gyógyulnak, és eredményesebb fejlettségi állapot érthető el.
Szokásos problémák, melyekkel a gyerekek alapozó terápiába kerülnek:
- nagymozgásban való ügyetlenség
- rugalmasságban, egyensúlyban való ügyetlenség
- finommotorika gyengesége
- térben való bizonytalanság
- mozgásos játékokban való feltűnő ügyetlenség
- testismeret gyengesége
- rajzkészség elmaradása a kortársaihoz képest
- beszédbeli problémák
- beszédészlelés és értés zavarai
- olvasás és írásbeli problémák.
A terápia elkezdésének ideális időpontja az 5-6 éves kor. Az éretlenséget ekkor a legkönnyebb behozni, a készséghiányokon javítani, kihasználva az idegrendszer még viszonylag igen nagy képlékenységét e korai életszakaszban. A terápia 15 éves korig alkalmazható. De a gyerekek minél később kerülnek hozzánk, annál kevésbé tudunk garantálni látványos eredményeket.
Ajánlott irodalom:
1. dr. Marton-Dévényi Éva. és munkatársai:
(1994/4-5.)
Alapozó terápia. Fejlesztő Pedagógia
74-98.
2. Fodorné dr. Földi Rita: (1993.) Testnevelési
játékok a tanulási zavarok prevenciójában és
korrekciójában.
Iskolapszichológia 24. ELTE Bp. 5. – 7.
3. Falvay Károly: (1990.) Ritmikus mozgás,
énekes játékok
OPI. Bp.
4. Huba Judit: (1991.) Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában. BGGYTF. Bp., 17-18. 53-60.
5. dr. Tóthszöllősyné Varga Tünde: (1994.) Mozgásfejlesztés az óvodában. Bp.
6. Szabó Mária: (1994.) Így játszottunk mi Lendva
7. Porkolábné Dr. Balogh Katalin: (1992.) Kudarc nélkül az iskolában. Alex-typo
8. Kulcsár Mihályné: 1998. A tanulás öröm is lehet. Zrínyi nyomda Bp.
9. dr. Marton-Dévényi Éva és munkatársai:
(2000.)
Alapozó terápia tanulmányok 1994-1999,
Alapozó Terápiák
Alapítványa Kiadó Bp.